Nem minden nyuszi fogyasztja szívesen, ezért aztán előfordulhat, hogy nehezebb megetetni. Ilyenkor ha tudunk kérjünk segítséget valakitől, aki fogja a nyuszit, amíg mi megpróbáljuk a szájába beadni a pépet. Amennyiben erre nincsen lehetőségünk, akkor megpróbálhatjuk belecsavarni egy törölközőbe, ezzel stabilan megtartva. Érdemes oldalról, a metsző és az őrlőfogak közötti, fog nélküli területen óvatosan betolni a fecskendőt a nyuszi szájába és 1 ml-ként adagolni, továbbá figyelni, hogy szépen lenyeli-e a nyuszi. Ha nem, akkor lassítsunk, nehogy félrenyeljen és fulladást okozzon. A kényszeretetés nem helyettesíti hosszabb ideig a normális táplálkozást, úgyhogy ha nem látunk javulást legkésőbb 24 órán belül a nyuszinkon, akkor mindenképp egzotikus állatorvoshoz kell fordulni.
Mikor kell mesterségesen etetni egy nyuszit?
A nyuszik bélrendszere teljesen máshogy működik, mint például a kutyák vagy macskáké. Ha egy nyuszi huzamosabb ideig nem eszik, akkor az a belek leállásához is vezethet, ami sok esetben végzetes. Így fontos gondoskodni a megfelelő tápanyag pótlásáról, amíg nem jutunk egzotikus állatorvoshoz vele. Azonban ha nyuszink hasa kemény, feszes, akkor ne etessünk rá, mert azzal sokat árthatunk is.
Szükségünk van egy fecskendőre (pl:1ml vagy 5ml, ezek végét le is vághatjuk, hogy a nagyobb darabok is jól átférjenek rajta) és szükségünk van még egy kényszeretetésre alkalmas tápra. Ilyen táp például az Oxbow Critical Care Anise vagy a Trovet Recovery Small Herbivores. Ezek a tápok porállagúak. Ha nincs kéznél ilyen táp, akkor a nyuszi saját tápja is megfelelő lehet porrá darálva és vízzel kikeverve megfelelő arányban. A kényszeretetésre alkalmas tápok adagolási mennyisége és keverési aránya a zacskók hátoldalán olvashatóak. Igazodjunk ahhoz, ha az orvos nem rendeli másképp.
